A cseh választási rendszer

Oct 03, 2025

Ma (és holnap) parlamenti választást tartanak Csehországban.

A képviselőház (alsóház) 200 képviselőjét közvetlenül választják kétszintű, nyílt listás arányos típusú választási rendszerben, 14 regionális választókerületben. A jogi választási küszöb alapesetben 5%, illetve kétpárti szövetségeknek 7%, többpártiaknak pedig 11%. A választókerületi struktúra és mandátumallokáció módja miatt a küszöb felett is a nagyobb pártok felé torzít a rendszer. A szavazás nyílt listás, a szavazók legfeljebb négy jelöltre szavazhatnak ugyanarról a listáról (ezeket preferenciaszavazatoknak nevezik).

Az aktív választójog (szavazójog) alsó korhatára 18 év, míg a passzív (választhatóság) esetében ez 21 év.

2025-ben először van lehetőség a külképviseleti helyett levélszavazásra is cseh választáson a külföldön elő szavazók számára, ehhez regisztráció szükséges. Meghatalmazásos vagy online szavazásra továbbra sincs lehetőség. A szavazásra pénteken és szombaton szokott sor kerülni.

Struktúra és szavazólapok

A legtöbb kétszintű arányos típusú rendszerhez hasonlóan Csehországban is csak egy szavazólapot lehet leadni és nem lehet eltérő pártra szavazni a két szinten. Különösen így van azért, mert az országos szintű mandátumokat is “visszaosztják“ végül kerületi szinte. Ebből következően jelöltekre csak a választókerületi szinten lehet szavazni. Az országos szint hasonlít a norvég kiegyenlítőmandátumokra, csak nem mandátumkompenzációs, hanem inkább töredékszavazati logikával működik.

A választók annyi szavazólapot kapnak, ahány párt közül választhatnak. Minden szavazólapon egy lista szerepel, ezen a szavazók legfeljebb 4 jelöltre szavazhatnak. A borítékba egyetlen szavazólapot (listát) tehetnek, ezt dobják be az urnába. A preferenciaszavazatok kihagyása vagy elrontása nem érinti a listás szavazat érvényességét. Magyar szemszögből ez furcsa lehet, hogy az egyes pártokra vagy akár egyes jelöltekre külön szavazólap jut, de ez egyáltalán nem egyedülálló a világban. Ez a megszokott szavazási mód többek között pl. Szlovákiában és Franciaországban is. Ez egy régebbi típusú szavazás, ami történelmileg nagyrészt megelőzi a Magyarországon is ismert, egységes ausztrál szavazólapok használatát. Természetesen Csehországban is a szavazólapok a különböző pártokat és jelölteket leszámítva egységesek.

A választókerületek a 13 régiónak és a fővárosnak felelnek meg.

A 2021-es választás eredményének vizualizációja, Wikimedia Commons

Mandátumelosztás

A képviselői helyek elosztásának első lépése az egyes választókerületek mandátumszámainak meghatározása. Ez az érvényes szavazatok száma alapján, nem a népesség vagy a választásra jogosultak száma szerint történik. Az egyes körzetekben leadott érvényes szavazatok számát leosztják az egyszerű kvótával (Hare kvóta) itt: összes érvényes szavazat (N) / az összmandátumok száma (M=200), azaz N/M = N/200). Az így kapott egészrészek és a 200 mandátum erejéig a legnagyobb maradékok adják az egyes választókerületekben kiosztható mandátumok számát. Ennek megfelelően a 2021-es választáson a körzeti magnitúdió 5 és 26 mandátum között mozgott, a legtöbb kerület 10-13 mandátumot kapott.

A körzetekben ezután a listás szavazatok száma szerint elosztják a pártok között a mandátumokat, de itt nem az (arányosabb) egyszerű kvótát használják, hanem az úgynevezett Imperiali kvótát. A körzet mandátumai helyett a körzeti mandátumok száma plusz kettővel osztják el a kerület érvényes szavazatainak számát, hogy megkapják a kvótát, amivel aztán a pártok szavazatszámait egységesen eloszják. Ez valójában nem teljesen egy arányos módszer, és elvileg több mandátumot is ki lehet vele osztani, mint amennyi a körzetben járna. Ebben az esetben a legkisebb maradékok elve szerint vesznek vissza a kiosztott mandátumokból. Ha viszont nem osztottak ki minden mandátumot, a maradékmandátumok “felkerülnek” országos szintre (majd később “visszakerülnek” helyi szintre). A kvóta (szorozva a párt által szerzett mandátumokkal) feletti szavazatszámok maradékszavazatnak számítanak, ezek is felkerülnek országos szintre. Az alacsonyabb kvóta paradox módon a nagyobb pártoknak segít inkább, hiszen ők “kedvezményesen” elvihetnek az első körben mandátumokat, ráadásul még maradékszavazatokat is “olcsóbban” kapnak utánuk. Ebben a fázisban a kisebb pártok, amik a maradék fázisban lennének esélyesebbek lennének a mandátumszerzésre, kimaradnak, hiszen itt nem történik maradékelvű mandátumelosztás, mert ezek a szavazatok országos szintre kerülnek fel.

Országos szinten az összes maradékmandátumot és maradékszavazatot (”töredékszavazatot”) összesítik, majd a Droop (Hagenbach-Bischoff) kvótával és a legnagyobb maradékok elvével kiosztják a pártok között. Ez bár már arányos(abb), megintcsak egy kicsit a nagyobb pártok felé torzít, kompenzációs hatása ezért sincs túl sok. A kiosztott maradékmandátumokat viszont visszaallokálják az egyes kerületekhez.

Nyílt listák és belső verseny

Mivel a szavazók jelöltekre is szavazhatnak, így nemcsak a listák között, hanem a listákon belül is verseny van. Ez különösen pártszövetségek esetén érdekes. A 2021-es választáson például a Kalózpárt csak 4 mandátumot szerzett, mert a Polgármesterekkel közös listát állítottak és a jelöltjeik alulmaradtak a preferenciaszavazatokban. Felmerült, hogy a Polgármesterek a két párt/mozgalom megegyezése ellenére kampányoltak a saját jelöltjeik mellett, így a szavazóik felül tudták írni az előre letárgyalt listát. (erről szól a nyílt listás szavazás...)

A nyílt lista Csehországan az “elég nyílt“ kategóriába tartozik. Nemcsak, hogy 4 jelöltre is lehet szavazni (karikázni), de csupán az adott körzetben az adott listára leadott szavazatok számának az 5%-a kell ahhoz, hogy egy jelölt a lista elejére ugorjon. Természetesen a lista elejére ugró jelöltek között a szavazatszámaik sorrendje a döntő. Így a listán belül egyfajta (korlátozott) több X-es blokkszavazásról van szó, ami egyfajta félarányos képviseletet jelent a tömbökön belüli szinten.

Thanks for reading Választási Tudásbázis! This post is public so feel free to share it.

Küszöb

A jogi választási küszöb egy párt vagy mozgalom listája esetén 5%, kétpárti közös listánál 7%, többnél 11%. Ez elvileg inkább ösztönözné a közös listákat, mint a korábbi szabályozás. Régebben 5%, 10%, 15%, sőt a legmagasabb küszöb négy vagy több pártnál 20% volt. Azonban múlhat az 5%, 7% és 11% közti különbségen a bejutás a szövetségek esetében is, ezért mára elterjedt, hogy a pártok kijátszák a rendszert. Ugyanis csak az 5% küszöböt kell megugrani ha több párt egyikük neve alatt indít csak “közös listát”. Ezt a gyakorlatot természetesen a politikai ellenfeleik kritizálják, sőt jogászok is felvetették, hogy így vagy úgy, de tisztázni kellene a helyzetet, hiszen jelenleg a jog és a gyakorlat túlságosan elválik.

Van olyan szabály, ami arról gondoskodik, hogy ha esetleg nem ugorná meg 2 párt/szövetség az adott küszöböt, akkor 1-1 százalékponttal csökken mind a 3 fajta küszöb, ezt addig kell ismételni, amíg legalább kétpárti lesz a parlament. Ennek gyakorlati jelentősége nem várható.

Van-e “győzteskompenzáció” a cseh rendszerben?

A magyar választási rendszernek sokszor tévesen túlságosan egyedinek tartott szabálya az úgynevezett “győzteskompenzáció”. Van-e ilyen a cseh rendszerben?

Igen, amennyiben a győzteskompenzáció győztes-töredékszavazatokra utal. Szűk értelemben a szó magyar országgyűlési rendszerben csak az egyéni ágról érkező győztes-töredékszavazatokra utal, külön egyéni ág viszont Csehországban nincs. Helyette, olyan “győzteskompenzációs” töredékszavazatok vannak, mint amilyen a 2014 előtt használt magyar országgyűlési rendszerben is voltak: területi listás pozitív töredékszavazatok már mandátumot szerző pártoktól (is). Ezek a szavazatok kerülnek fel az országos szintre (vö: a régi magyar rendszerben amúgy voltak “negatív győzteskompenzációs” listás töredékszavazatok is, de ez egy másik történet). A cseh rendszerben az ún. Imperiali-kvóta (szorozva a pártnak kiosztott mandátumokkal) fölötti szavazatok számítanak töredékszavazatnak. Mivel az Imperiali-kvóta nem egy rendes arányos rendszert biztosít, hanem csak egy pszeudo-kvóta (inkább hasraütésszerű), ezért valójában indokolatlanul ad több töredékszavazatot a már mandátumot szerző pártoknak, mint amennyi egy arányos rendszerben “elfogadható” (tényleges) “győzteskompenzáció” lenne. A cseh rendszer a töredékszavazatos maradék-mandátum rendszerek (angolul: “national remnant“) közé tartozik, amiknél a győzteskompenzáció szó itt egyáltalán nem oximoron, hanem a rendszer fontos eleme. De, ahogy a jelenlegi magyar rendszerben, a matematikai jelentéssel bíró, valódi kvótáról leválasztva a győztes-töredékszavazatok intézménye már nehezen nevezhető kompenzációnak. Le kell azonban szögezni, hogy a cseh rendszerben ezeknek a részletszabályoknak a hatása a magyar “győzteskompenzációhoz” képest marginális.

A győzteskompenzációt gyakran összetévesztik a többségi bónusszal. Többségi bónusz a szokásos értelmében (a “győztesnek” járó explicit többletmandátumok, mint pl. Görögországban) a cseh rendszerben nincsen, de a küszöb intézménye értelemszerűen egyfajta győztes-bónusz, hiszen egyes pártok ki vannak zárva a mandátumszerzésből (ők nyilván vesztesek). Azokat a mandátumokat, amiket jogi küszöb hiányában kaphatnának, a bejutó (tehát ilyen szempontból már győztes) pártok szerezhetik meg, így nekik ez egyfajta bónuszként is felfogható. Ezen kívül, amennyiben az arányos vagy félarányos formula a nagyobb pártoknak kedvez inkább, erre is lehet győztes-bónuszként tekinteni. A cseh rendszerben ez is megfigyelhető.