A győzteskompenzációról - 1. rész
Bevezető
A győzteskompenzáció kérdésében mindenképp tervezek majd bővebben írni, arról
hogy miért NEM hungarikum (se szűk, se tág értelemben)
hogy miért nem feltétlenül a "győztesnek" kedvez
hogy miért nem kompenzáció (és hogy a "veszteskompenzáció" se csak kompenzáció, sőt!)
hogy miért olyan gyenge legtöbbek érvelése mellette és ellene is, mik a ténylegesen erős érvek mellette és ellene
hogy mi volt a helyezet a régi választási rendszerrel, és mi az a negatív győzteskompenzáció
hogy a magyar választási rendszerben konkrétan a szavazó dönthet úgy, hogy negatív szavazatot ad egy másik pártnak
hogy mi köze van a győzteskompenzációnak a gerrymanderinghez, a kamu (csali) listákhoz és Silvio Berlusconihoz
hogy miért bonyolultabb ez az egész kérdéskör és hogy mi egyáltalán a "kompenzáció" és milyen formái vannak
Most csak egy gondolat, ami zavar az eddigi diskurzusban:
Túl gyakran emelik ki, hogy mennyit változtatott az eredményen a "győzteskompenzáció" az eddigi 3 választáson. Tudom miért, értem miért, és a jelentőségét nem vitatom, sőt!
De ha rámutatunk arra, hogy pl. 5 mandátum múlott rajta a választáson, ugyanúgy rámutathatnánk arra a talán counterintuitive tényre is, ha közvetlen országos listás szavazás nem lett volna (a la önkormányzati vegyes rendszer), akkor "győzteskompenzációval" együtt is már 10 mandátum sorsa lett volna más, ugyanabba az irányba. Vagy, hogy mi lett volna a régi listás-egyéni aránnyal, stb.
Semmi gond nincs a választási eredmények ceteris paribus feltételezés melletti bemutatásával más rendszerekben. Én is megtettem korábban, itt is meg fogom tenni. Ilyenkor mindig hozzá kell tenni, hogy ha pl. csak listás vagy csak EVK lett volna a szavazás, akkor máshogy szavaztak volna a szavazók, más lett volna az indulók mezőnye és a kampány, stb. Ez mind igaz, de ettől még szerintem is van érték bemutatni, hogy ugyanazon szavazatokról más módszerek milyen eredményt hoztak volna ki. És ezen felül lehet arról beszélni, hogy maguk a szavazatok várhatóan milyen irányba változtak volna, az is izgalmas téma.
De mégis nagy kedvenc a győztes töredékszavazatok kiemelése, és természetesen ennek egy része teljesen érthető, mert ez egy könnyű művelet, és nem igényel paradigmaváltást és a horgonyhatás is a régi vegyes rendszerhez visz minket vissza, nem pedig a holland vagy a német rendszerhez. De szerintem nem csak emiatt, hanem egy elemzők részéről is tévesen elfogadott, vagy akár meg sem kérdőjelezett alapfeltételezés miatt is, hogy az adott eredményt egyszerűen ki lehet számolni győzteskompenzációval és anélkül és az reális képet ad.
A "győzteskompenzáció" léte, ugyanúgy, mint a rendszer más elemei, nem mentes a ceteris paribus problémáitól. Ha történetesen nem lenne győzteskompenzáció, a pártok, különösen az a párt aki kimaradna a győzteskompenzációból, jelölési stratégiát vált(hat)na. Ami 5 mandátum különbség lenne, azt simán lehet, hogy stratégiával le lehet vinni 2-3 mandátumra (majd ennek utánaszámolok).
(to be continued)
A győzteskompenzációról a Választási Tudásbázison (szavaz.at)