Magyarországon fura intézmény az időközi választás az országgyűlési választási rendszerben. A rendes országgyűlési választásnak van egy sajátos "kompenzációs" rendszere a töredékszavazatok révén. Eszerint minden vesztes jelöltre leadott szavazat és minden győztes jelöltre leadott többletszavazat listás szavazatként érvényesülhet az olyan pártok/szövetségek javára, akik tisztán a listás szavazatok szerint a küszöböt megugrották.
Ez a "kompenzáció", bár felületesen nézve logikusnak is tűnhet, legfeljebb valójában egy nagyon formalista, a szavazatok érvényesülését csak "eljárásias" nézőpontból szemlélve nevezhető kompenzációnak. Egyébként a Vjt. nem is használja se a "győzteskompenzáció", se a "kompenzáció" szót, ez utóbbi még korábbi terminológiából maradt a nyelvben. Nemzetközi szinten egyébként ez a fajta "kompenzáció" egy vegyes rendszerben meglehetősen ismeretlen. A gyakori tévhit (legjobb esetben: féligazság) szerint a magyar rendszert "A német rendszerről" mintázták (erről majd máskor bővebben), de ott alapvetően a pártlistás eredményhez történő kompenzáció van, nem töredékszavazatok hozzáadása egy árokrendszerhez. Ettől még sajnos azok is nagyon tévednek, akik szerint a "győzteskompenzáció" egy magyar találmány, de erről is írni fogok majd.
Visszatérve az időközi választások témájára. Ha elfogadjuk premisszának a magyar töredékszavazati rendszert, akkor az Országgyűlés megválasztásának pillanatában úgy áll, hogy az az egyéni mandátumokból, valamint a közvetlen listás szavazatok és a töredékszavazatok által jelentett mandátumokból áll össze, vagyis (a szavazatok valódi értékétől függetlenül) egy nagyon formalista értelmezésben alapesetben minden szavazat egyéni szavazat érvényesült "vagy egyéniben, vagy listán" (Természetesen a küszöb, a határon túliak részleges szavazójoga és a vesztes független jelöltek miatt ez még elméleti síkon se igaz univerzálisan, max. "főszabályként").
De mi történik, ha időközi választást kell kiírni?
Új egyéni képviselőt választanak, és ennyi. Töredékszavazatok nem keletkeznek. A listás mandátumokat nem érinti az időközi, azok úgymond befagynak 4 évente.
Pedig a logikus az lenne, hogy azokból a szavazatszámokból, amikből a listás mandátumokat számították, az időközi választás után levonnák az adott kerületből korábban érkezett töredékszavazatokat, majd hozzáadnák az időközi választásból keletkező töredékszavazatokat.
Képzeljük el, hogy időközi választással megfordul egy mandátum, akkor egy párt egyéni mandátumot nyer, de még korábbi jelöljének eredményéből az összes szavazata "bent van" "veszteskompenzáció" címét, holott már a mandátum is övé, a mandátumot vesztő másik párt pedig nemcsak mandátumot veszít, de a korábbi eredménye szerinti "győzteskompenzációja" marad csak a rendszerben, veszteskompenzáció pedig nem.
Még érdekesebb a helyzet, ha szavazategyenlőség miatt írnak ki időközit. Ilyenkor a Vjt. 15. § (2) szerint minden egyéni jelöltre leadott szavazat töredékszavazat lehet (mindenki veszteskompenzációt kap), ami logikus is lehet, egészen addig, amíg az egyik jelölt utána meg nem nyeri az időközit. Ezzel gyakorlatilag nemcsak a többletszavazatokat, hanem az összes eredeti szavazatát pártja megkapja "győzteskompenzációként" (veszteskompenzáció címén).
Csak összehasonlításként: Németországban pl. nem így megy. A 2021-es választást 2024-ben megismételték Berlinben, ami után az országos eredményt is újrakalkulálták és ennek révén a többi tartományban is változott az eredmény (az ottani rendszerben a tartományonkénti mandátumok számának flexibilitása révén).
És mi lett volna Magyarországon, ha az eredményt újraszámolták volna a múltkori, Tolna 2-es időközi után?* A Fidesz-KNDP az újra megnyert egyéni mandátum mellett egy listás mandátumot veszített volna a Mi Hazánk javára.
Természetesen egy olyan szabály, ami ezt az időközi+töredékszavazatok problémát feloldja, befolyásolhatja a pártok hozzáállását, a jelöltindítást, és magát a szavazói viselkedést is az időközi választásokon, hiszen a tét ekkor több lehet, mint egy mandátum. De az alapvető probléma könnyen megoldható lenne, és még csak nem is vezethetne olyan helyzethez, hogy hirtelen egy párt utólag megugorná a belépési küszöböt vagy egy másik kiesne, mivel annak számításába sem a töredékszavazatatokat nem vonják be, sem a megnyert egyéni mandátumok száma nem számít.
*A DK jelöltjének töredékszavazatait az EM felé számolva.