Elnöki és parlamentáris hibridek
Közvetlenül választott miniszterelnök és a parlamenttől független elnök(ség)
A múltkor kormányformák közül az elnöki rendszer definícióját jártam körbe, csak az ide elfelejtettem kirakni, ezért lentre beteszem. Röviden: a törvényhozói és végrehajtói hatalom elválasztásán alapuló demokratikus, köztársasági kormányforma, amelyben az államfő a végrehajtói hatalom feje és külön — azaz a törvényhozástól független — demokratikus legitimitással rendelkezik.
Ezzel szemben a parlamentáris rendszer a szerkezetileg a hatalmi ágak fúziójára épít, a végrehajtó hatalom a parlamentnek van alárendelve. (Figyelem, a "hatalommegosztás" már egy másik kérdés, arra nem a hatalmi ágak elválasztása az egyetlen mód)
Mindkét rendszernél fontos leszögezni, hogy a gyakorlatban óriási eltérések lehetnek az egyes kategóriákon belül. Parlamentáris rendszerben is néha nehéz megállapítani, hogy menet közben kormánynak van parlamentje, vagy a parlamentnek kormánya - de ettől még a kormány felállítása szempontjából az utóbbi határozza meg. Hasonlóan, elnöki és félelnöki rendszerben is lehet szituációtól függően a törvényhozás vagy az elnök domináns, vagy valamiféle egyensúlyban vannak. (Példa kiüresített elnöki rendszerre Chile "parlamentáris" időszaka)
Szerkezetileg viszont azt lehet azonosítani, hogy a legfontosabb jegyei a két rendszernek a törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonyánál keresendők. Az elnöki modellben független a demokratikus legitimitása a végrehajtónak, ami a "separation of powers" elven alapszik, míg a parlamentárisban függő (fúzió). A félelnöki rendszerekre gyakran úgy tekintenek, mint a hibrid, ami valahol az elnöki és a parlamentáris között van (márcsak a neve miatt is), ami azonban több szempontból pontatlan. Az egyik ok, hogy az nemcsak egy hibrid, hanem az egy inkább egy olyan keveréke a kettőnek, ami már egy külön kategória. Egyébként az annyiban elsősorban a parlamentáris rendszer egyik alvariánsa, hogy a végrehajtó hatalom alá van rendelve a parlamentnek. Egy másik ok, hogy nem az az egyetlen hibrid.
Ha a fenti jegyeket azonosítjuk be meghatározónak, akkor létezik két "tükörképe" a két "tiszta" modellnek, amit a képen látható 2x2-es tábla mutat. Az egyik dimenzió a végrehajtó invesztitúrájáról szól, a másik a végrehajtó hatalom fenntartásáról. Így ha az elnöki rendszerben tipikus közvetlen választást kombináljuk a parlamentáris rendszer törvényhozó felé előírt politikai függőséggel, akkor például választott miniszterelnöki modellt kapunk. Ilyen volt Izraelben egy ideig, de máshol is gyakran felmerül a lehetőség, például nemrég Olaszországban repült fel, mint ötlet. Ha pedig ennek "ellentétét" tesszük, akkor úgynevezett "assembly independent" modellt kapunk (erre nincs nagyon magyar kifejezés), amiben a végrehajtó hatalom fejét (aki általában államfő is) a törvényhozás választja, de el nem mozdíthatja. Erre tudtommal az egyetlen példa Mikronézia (egyszemélyes elnöki hivatallal), illetve Svájc (direktoriális rendszer, azaz kollektív államfővel/kormányfővel).
Ezek a hibridek talán azért is ritkák, mert elsőre nem tűnik célszerűnek máshova helyezni valakinek a kinevezését és eltávolítását. Pedig egyébként ez egyáltalán nem magától értetődő, sőt, más esetekben kifejezetten gyakori. Gondoljunk csak pl. Magyarországon is a (nem végrehajtó) államfőt, vagy akár a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, de azok annak nem felelnek, politikai bizalom hiánya miatt nem elmozdíthatók. Annyiban egyébként "logikus", ha a kinevezés és az eltávolítás letéteményese ugyanaz a szerv, hogy akkor nem történhet meg az, hogy az egyik kinevez valakit, a másik meg azonnal eltávolítja csupán nézeteltérés miatt (ekkor már a közös kinevezés, "egyetértési jog", lenne indokolt). Ilyen lenne, ha a parlament eltávolítja a közvetlenül választott miniszterelnököt. Hasonlóan, így elkerülhető, hogy valaki esetleg visszahívhatóság hiányában egyáltalán nem számonkérhető. De másfelől az intézmények függetlensége, a hatalmi ágak elválasztásának elve sokszor pont azt indukálná, hogy kinevezése után ne legyen függő viszonyban az egyik a másikkal. Ez a dilemma alapja a rendszerek tervezésénél.
A fenti rendszerbesorolás alapvetően Shugart 2005-ös cikke szerint készült, de én még annyit hozzátennék, hogy nem csak a félelnöki modell hiányzik (okkal) az ábrából. Hanem az is, hogy a parlamentáris rendszerben, különösen annak archaikusabb formáiban (ami egyesek szerint mérvadóbb, de szerintem szellemiségében kevésbé "tiszta" parlamentarizmus) az államfő (legyen az alkotmányos monarchia vagy közvetlenül vagy közvetetten választott köztársasági elnök) több, mint formális szerepet kap a kormány/miniszterelnök kinevezésében. Ekkor a "tiszta" parlamentarizmus elve gyengül, mert a kinevezést már nem sorolhatjuk a parlamenti többség körébe, de nem is sorolhatjuk a közvetlenül választott miniszterelnöki modell alá. Ezen belül (és kívül) is megkülönböztethetjük a pozitív és negatív parlamentarizmust, és behozhatjuk a konstruktív bizalmatlansági indítványt. But that's a story for another time.
Elnöki rendszer
Mivel időnként felmerül a téma, érdemes tisztázni, hogy mit (nem) jelent az elnöki (prezidenciális) kormányforma.
Az elnöki rendszer elsősorban azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalomnak a törvényhozótól független demokratikus legitimációja van. Nem arról van szó, hogy “erős elnök van” vagy gyenge.
Az elnöki rendszer fő attribútumai:
Köztársasági államforma (míg parlamentáris rendszer lehet hivatalosan monarchia államformájú országokban, sőt, innen származik, prezidenciális rendszer csak köztársaságokban alakult ki)
Az államfő és a kormányfő (végrehajtó hatalom feje) személye ugyanaz
A kormány(fő) politikailag nem felelős a törvényhozó felé. Így csak jogi (impeachment) eljárás keretében mozdítható el, nem elég törvényhozó bizalmatlansága (talán ez a legfontosabb eleme a modellnek)
Az előbbinek megfelelően domináns a (törvényhozó és végrehajtói) hatalmi ágak (merev) elválasztásának elve. (vö: parlamentarizmusban végrehajtó inkább alárendelt a törvényhozónak, nem 3 egyenlő hatalmi ág egyike)
Az elnököt közvetlenül választják (kivétel pl. Egyesült Államok, ahol elektori kollégium van, de itt is főszabály a külön demokratikus legitimáció)
Nincsen miniszterelnök (van kivétel, de ez azt jelenti, hogy névlegesen van szó miniszterelnökről, inkább félrevezető a neve a hivatalnak, így pusztán az elnevezés létezésétől még nem lesz elnöki helyett félelnöki a rendszer)
A törvényhozót parlament helyett általában kongresszusnak hívják
Nem elnöki kormányforma:
Az olyan rendszer, amiben az elnök az államfő és kormányfő is egyben, de a parlament választja és annak felel (Dél-Afrikai Köztársaság, Nauru stb.). Az ilyen rendszer egyértelműen parlamentáris típusú, csak éppen az elnök és a miniszterelnök pozíciója ötvözve van.
Gyakori tévhit, hogy Franciaország kormányformája elnöki rendszer lenne. A francia típusú félelnöki rendszer a “miniszterelnöki–elnöki” néven is ismert modell tankönyvi példája, amely alapvetően a parlamentáris kormányforma egy módosított formája. Ahogy a parlamentáris modellben, itt is a kormány (a végrehajtó hatalom legfőbb szerve) a Nemzetgyűlésnek (a törvényhozás alsóházának) felelős, az elnök felé politikai felelősséggel nem tartozik. A kormányt így a bizalom megvonásával a Nemzetgyűlés menesztheti, a köztársasági elnök nem. A miniszterelnököt, aki a végrehajtó hatalom feje (a parlamentáris rendszerekhez hasonlóan) a köztársasági elnök, az államfő nevezi ki azonban nem menesztheti. A kormány üléseit a köztársasági elnök vezeti, és amennyiben pártjának abszolút többsége van a Nemzetgyűlésben, akkor az államfőnek jelentős szerepe van a kormányzásban. (Ekkor de facto ahhoz hasonló a kormányzat, mint az a szokatlan típusú parlamentáris rendszer, ahol az államfő egyben kormányfő is, pl. Dél-Afrikában.) Amikor viszont a köztársasági elnök pártja kisebbségben van a törvényhozásban (cohabitation), akkor az elnöktől a miniszterelnök és a parlament felé tolódnak el az erőviszonyok, azaz egy szokásosabb parlamentáris dinamikáról van szó. A választások időzítésének jelentősége van abban, hogy melyik helyzet mikor és hogyan állhat elő.
Az olyan országokban, ahol diktatúra van, nem érdemes (demokratikus) kormányformákról beszélni. Ugyanis ilyen esetekben papíron lehet egy demokratikus kormányforma, de a valóság ettől lényegesen elválik, így nem érdemes összekeverni se az elnöki, se a parlamentáris, se más rendszerekkel ezeket az országokat.
Hol van elnöki rendszer?
Az Egyesült Államokban, ami az elnöki rendszer “mintaállama”
A legtöbb közép- és dél-amerikai állam szintén elnöki rendszerben működik
Dél-Koreában
Az Európai Unióban egyedül Ciprus használ elnöki modellt.