Láttam a hírekben, hogy a cseh kormánypártok választási szövetséget terveznek a következő (idei) választásra. De ha arányos a választási rendszer akkor miért tennének ilyet?
A rövid válasz, hogy mert nem arányos a választási rendszer. Lásd a képet, amin a legtöbb szavazatot szerző lista kevesebb mandátumot szerzett, mint a második.
Bővebben a csehországi választási rendszerről a Választási Tudásbázison
A hosszabb válasz pedig itt következik:
A közepesen hosszú válasz (3 pontban) valami ilyesmi (az októberi választások előtt lehet lesz egy hosszabb elemzés):
Háttér: A cseh alkotmány fekteti le az arányos választási rendszer elvét, azonban a 2021-es választások előtt az alkotmánybíróság a korábbi konkrét rendszerről megállapította, hogy azt aránytalanul korlátozza (az arányosság aránytalanul aránytalanodik…). Ezért módosították a rendszert, leginkább a küszöböt, az allokációs formulát és a szint-struktúrát.
A választási rendszer egyik nagy aránytalanító tényezője maga a küszöb. Igaz, a küszöb úgy működik, hogy az ezt megugró pártok arányos képviseletre jogosultak, az összes szavazat tükrében nagy aránytalanságot visz be, ugyanis a küszöb alatti pártra leadott szavazatok egyszerűen elvesznek. A 2021-es választáson majdnem 20%-nyi szavazat veszett így el teljesen.
Ez egyébként jól mutatja, hogy miért nem lehet választási eredményeket vákuumban nézni: Pont azért lett olyan sok elveszett szavazat, mert az arányos(nak hitt) rendszerben sokan szavaznak őszintén és a küszöb révén sok szavazat veszik el. Sokkal aránytalanabb rendszerek néha azért adnak vezetnek kevesebb elveszett szavazathoz, sőt, akár arányosabb eredményekhez, mert a választóknak eleve taktikázniuk kell, és kevésbé szavaznak kisebb pártokra (így az eredményt se lehet készpénznek venni, nagy eséllyel bőven alulbecsüli, mennyien szavaznának kisebb pártokra, ha tehetnék).
Csehországban egyébként a többpárti listák küszöbét csökkentették a korábbi módosításokon a magyarhoz hasonló 10%-15%(-20%) struktúráról 8%-11%-re. A küszöb alapértéke (egypárti listákra) továbbra is 5%, ami relatíve magas. Viszont ez a módosítás is ösztönzi a közös listákat, hiszen a választási matematikában 1+1 szavazat általában kevesebb, mint 2, így a kétpárti listára 10%-os küszöb általában inkább elrettentő lehet, ehhez képest a 8% az egyes pártokra vetítve kedvező.
A mandátumelosztási formulát úgy módosították, hogy a D’Hondt-módszer helyett kvóta(+maradék) módszerre álltak át, de úgy, hogy a maradék mandátumok országos mandátumok országos szintre kerülnek, ahol szintén (kvóta+)maradék rendszerben dől el, melyik pártok kapják. Csakhogy a szintén nagy pártoknak kedvező D’Hondt módszer helyett a (meghatározó) regionális szinten az úgynevezett Imperiali-kvótát használják, ami egyébként nem is egy arányos módszert ad. (Elsőre counterintuitive módon a legnagyobb maradékok módszere mellett alacsonyabb kvóták egyébként a nagyobb pártoknak kedveznek, de erről persze majd máskor bővebben). A felső szinten pedig a szintén inkább a nagyobb pártok felé billenő Hagenbach-Bischoff kvótát használják, de az legalább matematikailag szokásos értelmében arányos, igaz nincs sok szerepe a következő ok miatt:
Végül, a két szintes struktúra, mivel realisztikusan csak pár (maradék) országos mandátumot eredményez (sőt, akár elvileg lehet negatív is) a 200-ból, nem sokat változtatott. A maradékmandátumok valójában még elvi szinten is nehezen nevezhetők kompenzációsnak, gyakorlatban pláne. Ellenben az, hogy 14 körzet van, amiből néhány nagyon alacsony magnitúdójú (5-8) nagy aránytalanságot visz a rendszerbe. Igaz, a körzetenkénti mandátumszámok nem fixek, hanem a szavazatok alapján vannak meghatározva, ez a fix mandátumszámú rendszerekhez képest (ahol a földrajzilag eltérő részvétel tovább aránytalaníthat) kevésbé visz plusz aránytalanságot a rendszerbe. De eleve a rendes kiegyenlőmandátumok néküli körzeti arányos rendszer az aránytalanságokat “felhalmozva” aránytalanabb lesz, mint egy sima országos vagy országos kompenzációs rendszer.
Így állhatott elő a 21-es eredmény a rengeteg elveszett szavazattal, 10,34-es Gallagher indexszel (összehasonlításként Magyarországon egy meglehetősen aránytalan vegyes többségi rendszerben 2022-ben ez 11,74 volt), és ezért érdemes választási szövetségben indulni. A 2021-es eredményben az csak hab a tortán, hogy előállt ez a fordulás a szavazatsorrend és mandátumsorrend között, amit non-concordance-nek szoktak nevezni, és tiszta arányos rendszerben nem fordulna elő.
Bővebben a csehországi választási rendszerről a Választási Tudásbázison