Végéhez közeledik az a sorozat, amiben arra próbálok alternatívákat bemutatni, hogyan lehetne valódi képviselet biztosítani a határon túl élő magyar állampolgárok részére. Az első részben bevezettem a problémát, hogy a külföldön élő magyarok (legyenek azok “külhoniak” az elcsatolt területekről vagy akár nyugatra kivándoroltak) szavazati jogot ugyan kaptak, de valódi képviseletet nem. Amellett érvelek, hogy semmiképp sem előremutató megoldás a szavazati jogot elvenni, ellenben a képviseletet pótolva a megosztás helyett az egyesítést lehetne szolgálni. Megoldás nem csak egy van: az első első részben a külhoni parlament lehetőségét vetettem fel, francia példára, a második részben a szószólók és a felsőházi képviselők potenciálját, a harmadik részben pedig a speciális státuszú képviselők és a határon túli egyéni választókerületek opcióját.
Határon túli listás választókerület(ek)
A külhoni egyéni választókerület(ek) lehetősége mellett a külhoni listás kerület létrehozása is egy lehetséges alternatíva. A jelenlegihez hasonló vegyes rendszerben egyébként a kettő nem is zárja ki egymást. Mégis célszerű inkább vagy az egyikben, vagy a másikban gondolkodni, mivel akkor lehet a kevés mandátumot valóban reprezentatív módon elosztani. Ha a belföldieknek nominálisan “két szavazata” van és a külhoniaknak “csak egy”, az még nem kell, hogy a képviseletük súlyát is feleakkorában (vagy mint most, még kevesebben) határozza meg. Ez még továbbra sem tiszta egyenlő választójogot jelent, de adott esetben lehet azt mondani, hogy a differenciált képviselet igénye indokolja ezt az eltérést az egyenlőségtől, a megfelelő mandátumarányok pedig minimalizálják azt (= a képviselet súlyban kb. egyenlő, jellegben más).
A határon túli listás választókerület abban különbözik a külhoniak jelenlegi (országos) listás szavazatától, hogy dedikált képviseletet jelentene. Az egyéni kerületekhez hasonlóan azonosítható lenne, hogy melyik képviselőket választották a külhoniak. A listás választókerület egyébként még nem zárja ki automatikusan, hogy független jelöltek is indulhassanak. Viszont azon túl, a listás kerület listás indulókat ösztönözne leginkább, itt is felmerül újra kérdésként, hogy belföldi pártokat, vagy kifejezetten külhoniakat képviselő pártokat szeretnénk elsősorban látni itt versenyezni. Mindkettő mellett szólhatnak érvek. A belföldi pártok kizárólagossága, mint egy végletes opció azt a választástechnikai pluszlehetőséget tartogatja magában, hogy ebben az esetben lehetőség nyílna mandátumkompenzációra, azaz megoldható lehet akár az is, hogy a parlament pártviszonyairól kizárólag a belföldi szavazatok döntsenek.
Hogy nézhetne(k) ki a határon túli listás választókerület(ek)?
Az első kérdés, hogy hány mandátumot jelentsenek összesen. Horvátországban volt korábban egy olyan megoldás (amit azóta eltöröltek és 3-ban fixálták a külhoni kerület mandátumait), ami szerint kifejezetten az összes szavazathoz képest arányosan határozzák meg a határon túli kerületben kiosztható mandátumok számát. Ez akár követendő lehet, a korábbi választási eredmények szerint pedig kb. 10 mandátumot jelentene. A dilemma csupán annyi, hogy így a parlament összlétszáma lesz egy kicsit flexibilis, vagy a parlament létszáma a fix és a belföldi listás választókerület(ek) magnitúdója kell, hogy rugalmas legyen. Ellenben bármilyen megoldás, aminek eredményeképp a határon túli szavazatok többet érnek, mint a belföldiek, nagy felháborodást okozna + vélhetően alkotmányellenes is lenne.
Akár arányos, akár fix mértékű (pl. 10-nél kevesebb) mandátum járna a határon túliaknak, a következő kérdés, hogy hány választókerület legyen. Ideológiailag akkor lehet legjobban reprezentálni a szavazókat (arányos formulát adottnak véve), ha csak egy, minél több mandátumos kerület van. De cél lehet földrajzilag is differenciált képviseletet is, a világ különböző szegletein elő magyaroknak különböző képviselők biztosításával.
Portugáliában a két választókerület van: európai és európán kívüli
Olaszországban négy: Európa, Észak-Amerika, Dél-Amerika és a világ többi része
Romániában, Görögországban és Horvátországban csak egy
Magyarországra egy alternatív opció lehet például a következő: kettős állampolgárságot tiltó országok számára egy kerület, a (többi) határos országok számára egy másik kerület és a világ többi részén elők számára is egy kerület. A kerületek mandátumszámát lehetőleg a népesség vagy a szavazatszámokhoz arányosan, vagy attól esetleg kicsit a kisebb lélekszámú kerületek javára eltérve lenne érdemes megállapítani.
A listás arányos választókerület(ek)ben a sima (az önkormányzati választási rendszerből is ismert) Sainte-Lague módszer tudná garantálni a nagyfokú arányosságot a pártok közötti mandátumelosztásnál. A zárt listás szavazás helyett érdemes lenne nyílt listásban gondolkodni, hogy a választók legalább egy preferenciaszavazatot adhassanak a kedvenc jelöltjüknek.
Egységes szavazás
Végül van egy olyan lehetőség is, hogy teljesen megkülönböztetés nélkül szavazhasson minden állampolgár határon innen és túl. Jelenleg természetesen nem ez a helyzet, és ha a mostani rendszerben akarnánk ezt megvalósítani, ez határon túli egymandátumos egyéni választókerületek kialakítását jelentené. Ez az egyenlőségen felül még annyiban is előrelépés lenne, hogy dedikált képviselői lennének a határon túli állampolgároknak. Mégis, a jelenlegi választási rendszer visszásságaira mutatna rá ez a megoldás, ugyanis az eddigi szavazati arányok fennmaradásával az egyéni mandátumokon felül rengeteg “győzteskompenzációs” szavazatot hozna még a kormánypártoknak ez a megoldás. Ugyan nem lenne teljesen pontos azt mondani, hogy a határon túliak túlnyomó része így gyakorlatilag 2 helyett 3 szavazattal rendelkezne, de az önmagában is problémás konkrét “győzteskompenzációs” formula egyik problémáját tekintve ez nem lenne teljesen légbőlkapott értelmezés sem.
Az elméletileg egységes választójog a gyakorlatban is sokkal egyértelműbben az egyenlőséget tudná szolgálni egy arányos (akár vegyes arányos) rendszer keretében. A rendszer részleteitől függően gyakorlatilag már a teljesen egységes és egyenlő választójogot jelenti akár az egy külön választókerület megoldása is, feltéve, ha annak magnitúdója arányos a választók (nem a választópolgárok!) létszámához és a szavazási formula is országos szinten egységes.
A legteljesebb egyenlőség viszont lenne, ha nem is lenne külön választókerület a határon túliaknak, hanem minden állampolgár egyetlen választókerületben választ arányos képviselettel Országgyűlést. Ezzel a megoldással viszont elveszik a specializált, dedikált képviselet garanciája. Úgy lehetne mégis visszacsempészni a rendszerbe, ha a küszöb és a jelölési szabályok például kedvezőek lennének határon túliak érdekeit képviselő pártok vagy jelöltek indulására. Alternatíva még esetleg a zárt vagy nyílt listás szavazás keretein belül speciális szabályok előírása, amivel a pártok kötelesek lennének megnevezni a határon túliak képviseletére jelölt személyeket a listákon (például kvóta).