Közösségi költségvetések Magyarországon - 1. rész
Budapest, Győr, Óbuda, Hatvan, XIII. kerület és Budafok-Tétény
Ebben a sorozatban megkísérlem összegyűjteni az összes magyarországi közösségi költségvetési programot, hogy rávilágítsak a különbségekre, amik onnan származnak, hogy ez Magyarországon (is) egy relatíve új elem az önkormányzatiságban és teljesen decentralizált módon fejlődik. Minden önkormányzat más módon, más mérettel és más fókusszal indítja el ezt a programot. A közösségi (más néven részvételi) költségvetésekkel kapcsolatban már korábban írtam.
Budapest
Budapest közösségi költségvetése évi 1 milliárd forint, az első közösségi költségvetési szavazást 2021-ben tartották. Amellett, hogy ez az ország legnagyobb KK programja, az összeg az indulás óta nem emelkedett (sőt, reálértékben csökkent). Így, különösen a nagyszabású ötletek miatt (amik egyenként akár 120 millió forintba is kerülhetnek) relatíve kevés ötlet nyerhet.
A Budapesti KK folyamata minden évben kicsit változik, az előző év tanulságai alapján. Az első években például része volt a folyamatnak állampolgári tanácsi fázis, ami legutóbbi kikerült és 2025-ben közvetlen előszavazás váltotta fel. Az ötletbeadás és szavazás (alsó) korhatára Budapesten 14 év.
2021 és 2023 között kategóriánként legfeljebb 1 ötletre lehetett szavazni, 2024-ben pedig az 5 kategória mindegyikében legfeljebb 3 ötletre. A kategóriák minden évben valamennyit változtak, jelenleg helyi kis és nagy ötletek, valamint "Zöld-", "Esélyteremtő-" és "Nyitott Budapest" tematikus kategóriák léteznek. A kategóriákbon belül a legtöbb szavazatot szerző ötletek nyernek (greedy módszer), a maradékösszegek sorsa valamennyire változónak bizonyult.
Az 2025-ös budapesti közösségi költségvetés egy új elemmel bővült: egy “előszavazást” tartottak annak érdekében, hogy az első akadályokat megugró 570+ ötlet közül leszűrjék, melyikek menjenek tovább szakmai jóváhagyásra. Ennek a lépésnek egyrészt az a célja, hogy kevesebb ötlet legyen a szavazólapon (2024-ben 175 volt), másrészt, hogy ne kelljen mindegyiket szakmai értékelésre küldeni, aminek eleve van saját költsége. Logikus szűrő, hogy csak a támogatottabb ötletek mehetnek tovább, így várhatóan a szavazáson sem fognak túlságosan alaprózódni a szavazatok a rengeteg ötlet között és a szavazói oldalról is menedzselhetőbb lesz a választható ötletek száma. Az előszavazást szimpla több X-es szavazással tartották. Mind az 570+ ötlet ott volt az online szavazólapon és egy szavazó akármennyit támogathatott. A kiértékelés is nagyrészt úgy történt, hogy a top 300 legtöbb támogatót szerző ötletet válogatták be, kis módosításokkal egy viszonylag bonyolult tematikus kvótarendszer alapján, hogy biztosítsák kiegyensúlyozott arányokat a továbbjutó ötletek között.
2025-ben szeptemberben tartják a végső szavazást. Bárki aki Budapesten él, tanul, dolgozik szavazhat 14. év fölött, hajrá, szavazzatok!
Győr
Győr 2025-ben tervezte bevezetni a közösségi költségvetést, eredetileg 1 milliárd forint tervezett keretösszeggel (amivel a legnagyobb egy főre jutó összegű KK program lett volna az országban), azonban erre ebben az évben végül egyáltalán nem került sor. Hátha jövőre sikerül, nagy szám lenne!
Óbuda-Békásmegyer
A III. kerület közösségi költségvetése 2020 óta folyamatosan működik és 2025-ben hatodik alkalommal szervezték meg. Az első évi 50 millió forintról 2021-ben 75 millió forintra, 2022-ben 100 millió forintra és 2025-ben 150 millió forintra emelkedett. Ez a közösségi költségvetés a részvételi arányokban kiemelkedő, 2024-ben több, mint 20 ezren szavaztak.
A szavazás rendszerét tekintve nem tűnik "valódi" közösségi költségvetési szavazásnak ugyanis a leírás alapján úgy működik, mint egy klasszikus egy X-es, "egymandátumos választókerületi" relatív többségi szavazás. Minden körzetben 3 ötlet kerül a szavazólapra (ami olyan szempontból szerencsétlen, hogy így az abszolút/egyszerű többség egy X-es szavazólappal nem garantálható, csak a relatív többség), viszont a szavazók nem csak a szavazókerületükben szavazhatnak, hanem akár az összesben egyszerre. Ami hiányzik ahhoz, hogy valóban közösségi költségvetési szavazás legyen, az az ötletek különböző költségvonzata, mint akár a szavazás (szavazói oldalról), akár az eredmény-megállapítás egyik szempontja. Így nemcsak a szavazói oldalról nem igényel a szavazás valamilyen tényleges "költségvetési" szemléletet, de nem egyértelmű, hogy ez azt jelenti, hogy minden győztes ötletre ugyanannyi pénz jut, vagy rugalmasan elosztható, vagy a következő évre gördül, esetleg nem is használják fel a keretet stb.
Hatvan
A hatvani Közösségi Költségvetés 2021-ben indult, amivel ugyan nem a legelső az országban, mivel voltak korábbi kísérletek, de talán az első budapesten kívüli. Egyben az összege miatt is jelentős, különösen a város méretéhez képest: már az első évben 100 millió forintot különítettek el rá. Azóta ugyan az összeg nem nőtt (tehát reálértékben csökkent), de ennek ellenére az érdeklődés stabilan emelkedett, így itt is kiemelkedően magas a részvétel.
A szavazási módszer nagyon egyszerű, ugyanis mindenféle körzetek vagy kategóriák helyett egyszerűen minden szavazó annyi ötletet támogathat, amennyit akar. Vagyis gyakorlatilag “sima” több X-es szavazás, aminél a nyertes ötletek kiválasztása szavazatok szerint csökkenő sorrendben történik, a költségvetés erejéig. Sajnos mivel csak ötletek szerint számolják meg a szavazatokat, így nem tudtam kiszámítani, hogy mennyiben lenne más az eredmény egy arányos módszerrel. Ennek ellenére üdvözlendő az egyszerű, de ezzel együtt a támogatottságot jól mérő szavazólap használata, amiben a szavazók elég szabadon kifejezhetik a preferenciáikat.
Budapest XIII. kerület
A XIII. kerület (Angyalföld, Újlipótváros, stb.) közösségi költségvetése 2021-ben indult és azóta is évente kiírják. Az első évben 60 millió forintról indult és a 4. évben ezt 90 millió forintra emelték.
Magyarországon egyedüli megoldásként itt teljes egészében az önkormányzati egyéni választókerületre van építve a szavazási rendszer, vagyis 15 választókerületben lehet ötleteket benyújtani, és az összeg ezek között egyenlően oszlik meg. Így jelenleg minden körzetre 6 millió forint jut. Ez a megoldás megkérdőjelezhető, egyrészt mivel így a költségvetési összeg nagyon elaprózódik, nagyobb ötletek megvalósítására nincsen lehetőség. Ennek ellenére minden körzetben jellemzően meglepően sok ötlet nyer, így úgy tűnik ez a közösség költségvetés kifejezetten a kicsi, gyorsan megvalósítható fejlesztésekről szól. Másrészt, mivel általában a képviseleti demokrácia intézményeitől, a (párt)politikától elkülönítve szokás tartani a részvételi demokrácia intézményeit, például egy közösségi költségvetést (a program és az ötletek közötti verseny átpolitizálását, illetve összefonódását elkerülendő). Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek potenciális előnyei ennek a struktúrának, akár a meglevő, valamennyire ismert körzetek "újrahasznosításával" (és extra tartalommal való megtöltésével), akár azon keresztül, hogy a képviselőket valamennyire egyértelműbben érdekeltté teszi, hogy hirdessék a programot.
A választókerületi struktúrán túl a szavazási módszer nagyon egyszerű: minden szavazó bármely kerületben, bármennyi ötletre szavazhat. Így nincs kötve ahhoz, hogy csak egy választókerületben szavazzon, megteheti ezt is, de akár az összesben szavazhat (akár az összes) ötletre. Az győztesek meghatározása a legtöbb támogatást szerző ötletek csökkenő sorrendbe helyezésével történik, a választókerületre jutó összeg erejéig lehet nyerteseket megállapítani. De ezen felül a rendszer kissé homályos, annyiban nem teljesen "valódi" közösségi költségvetési szavazás, hogy az ötletek becsült költségei előre nem ismertek, így ez leginkább csak utólag (talán valamiféle rugalmassággal) része a folyamatnak. A folyamat tehát az ilyenféle "részvételiség" és "költségvetésiség" szempontjából javítható lehet. A teljesen szabad több X-es módszer viszont a rengeteg szavazólapon szereplő ötlet miatt nagyban segít abban, hogy a támogatottságokról jobb képet adjon a szavazás (azzal szemben, mint ha pl. körzetenként csak egy ötletre lehetne szavazni).
Budapest XXII. kerület
Budafok-Tétény az elsők között vezette be a részvételi költségvetést Magyarországon 2021-ben. A mai napig kiemelkedően magas összeget fordítanak rá: amivel nemcsak országos szinten a második legnagyobb közösségi költségvetés a 2025-ös 350 millió forintos kerettel, de egyben a legnagyobb egy főre jutó összegű KK-k közé tartozik. Az előző év maradékösszege továbbgördül a következő évre.
A szavazási módszer több X-es szavazás, ezen belül is ennek egy 6 X-re korlátozott, nem-kumulatív verziója (eredetileg 5 X, és voltak körzetek is - ezek a harmadik évtől kezdve már nincsenek). Ez viszonylag jó képet ad az ötletek támogatottságáról, mivel azonban a szavazatokat csak ötletek szerint számolják meg, nem lehet kiszámítani, miben lenne más az eredmény egy arányos módszerrel. A szavazás alsó korhatára 16 év. A szavazás kizárólag online történik, 2025-ben szeptember 1-től 30-ig áll nyitva ez a lehetőség a kerület lakóinak.
Facebookon kettesével posztotom ezeket. Így talán kevésbé jön át, hogy igyekeztem tág szempontok szerint, tehát lazán párosítva bemutatni ezeket a programokat, hogy könnyebb legyen hasonlóságokra, különbségekre felfigyelni (plutarkhoszi inspiráció). Az éppen zajló szavazásokat úgy hirdetem, hogy nincs affiliációm egyik önkormányzattal sem, csak mint szavazásért és részvételiségért lelkesedő magánfél. Viszont számos önkormányzattal felvettem a kapcsolatot és konzultáltam is néhány helyen a témában (még kézzelfoghatóbb eredményekre várni kell, mivel ezek lassú tervezési-fejlődési folyamatok). A budapesti és a győri pl. különösen nagy kontrasztban áll, de fontos, hogy ez bármikor megfordulhat: a budapesti KK is forráselvonás/kétségek miatt veszélyben van, és a győri is last-minute költségvetési átcsoportosítások miatt nem indult el, pedig ambiciózus lett volna. Egyébként mindkét várostól pozitív tapasztalataim vannak (a győri polgármesteri kabinet hamar érdeklődést mutatott, a fővárosi csapat pedig nagyon sok ponton egyeztet szakértőkkel, szakmai konferenciát is szervezett és engem is hívtak többször, nagyon jó beszélgetéseink voltak a lehetőségekről). Most egy ideig még elsősorban budapesti kerületek és nagyobb települések KK programjairól fogok írni ebben a sorozatban, de vannak kistelepülések is, ahol már behozták ezt az innovációt. Ha ott még nincs, ahol élsz, de szeretnéd javasolni, akkor útba tudlak igazítani olyanokhoz, akik ebben tudnak segíteni.
Ha valaki esetleg az említett kerületek KK programjairól tud további infókat, érdekességeket, ezekkel szívesen bővíteném.
A sorozat többi része: