Közösségi költségvetések Magyarországon - 3. rész
Ebben a sorozatban megkísérlem összegyűjteni az összes magyarországi közösségi költségvetési programot, hogy rávilágítsak a különbségekre, amik onnan származnak, hogy ez Magyarországon (is) egy relatíve új elem az önkormányzatiságban és teljesen decentralizált módon fejlődik. Minden önkormányzat más módon, más mérettel és más fókusszal indítja el ezt a programot. A közösségi (más néven részvételi) költségvetésekkel kapcsolatban már korábban írtam bevezetőt.
Terézváros
Terézvárosban (Budapest VI. kerület) 2022-ben indult el a közösségi költségvetési program, így a 2024-25-ös ciklusig 3 szavazás történt. Az első évben 30 millió forintos összeggel indult, ami a második évben 50 millióra nőtt és a következő évben is így maradt.
A szavazási rendszer pontozós szavazáson alapul, ugyanis 5 csillaggal lehetett az ötleteket értékelni. A kerületet két körzetre osztották és az előszűrést lakossági tanács csinálta (mindkettő esetében: legalábbis kezdetben, az aktuális folyamat már lehet, hogy más).
Miskolc
Miskolcon három éven keresztül zajlott közösségi költségvetés (2022-2024). Sajnos, mind a keretösszeg (40 millió forint), mind a részvétel relatíve alacsony volt (ezek között lehet összefüggés, az egy lakosra jutó összeg talán alacsonyabb, tehát nem volt egy nagyon ambiciózus projekt).
A különlegessége az volt, hogy Magyarországon egyedüliként alkalmazott “zsákszavazást” (knapsack voting), azaz olyan szavazási módszert, ahol mindenki akármennyi ötletre szavazhat, azzal a korláttal, hogy azok összege együtt nem haladhatja meg a költségvetést. Ez tehát olyan, mint a korlátozott több X-es szavazás, de nem X-ekben van mérve a korlát, hanem forintban. Ez kiemelkedően “költségvetési” szemléletet ad a szavazásnak, de nem szükséges feltétele a közösségi költségvetésnek. Az, hogy egyébként ez a módszer támogatandó-e, az vitatható, szólnak érvek ellene és mellette is, de azt érdemes leszögezni, hogy nem ez teszi arányossá a szavazást, ez nem arányos módszer. Sőt, kifejezetten az ellentéte, hogy ugyanis a zsákszavazás a blokkszavazás közösségi költségvetési megfelelője, habár KK kontextusában talán nem vezet olyan aránytalan eredményekre.
Újpest
Újpest 2025-ben fogja tartani az első közösségi költségvetést, 100 millió forintos összeggel.
A szavazási rendszerben jelenlegi információk szerint két kategória lesz (”soft”/”hard”), amik között 85-15 százalékban kell megoszlania a költségvetésnek. Elsősorban a legtöbb szavazatot szerző ötletek fognak nyerni. (relatív többségi / greedy elv). Jelenleg az ötletek szakmai értékelése zajlik, a szavzás 2026-ban lesz.
Az újpesti közösségi költségvetés hátterében azért egyedi, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a bevezetését megelőző évben a közösségi költségvetést népszerűsítendő egy 500 ezer forintos nem önkormányzati KK-t szervezett. A szavazáson 3 ötletet lehetett rangsorolni, és a kiértékelés gyakorlatilag Borda-módszerrel történt.
Veszprém
Veszprém is 2025-ben vezeti be közösségi költségvetést, 100 millió forintot különítettek el rá. A benyújtott ötletek csak hivatali szűrésen mennek át, részvételi tanács (jelenleg) nem része a folyamatnak.
A szavazás 5 X-es, greedy (relatív többségi) elvvel. A projektek költségére azonban pontos előzetes becslés nincs, hanem 20 és 50 milliós határokkal 3 csoportba vannak osztva. A szavazás október 1-től 30-ig tart, online lehet szavazni a 16 év feletti helyieknek, link a leírásban.
Budapest II. kerület
A második kerület közösségi költségvetési kerete jelenleg évi 50 millió forint. (Úgy tűnik, 2021-ben 75 millió forintról indult, így ez időközben — 2023-tól — csökkent).
A szavazás idáig pontozós (5-ös skálán értékelős) szavazással történt. Egy ötletre maximum 10 millió forint költhető, az utóbbi években 10-11 ötlet nyert egy ciklusban. A 2025-ös kiírás szerint az ötletelés november 14-ig tart, a szavazás lehet már 2026-ra csúszik.
Pécs
Pécs először 2023-ban tartott közösségi költségvetést “Dönts Velünk Pécs!” néven. A várost 10 zónára osztották és mindenki csak egy ötletre szavazhatott az 50-ből (zónánként 10). 2024-ben mindenki két zónában szavazhatott (”1+1 X”), azaz a “saját” zónájában és egy idegen zónában. 2025-ben maradt ugyanez a rendszer, de a zónáknak több “karaktert” adtak, leírások segítenek az orientációban (hiszen ezek a zónák csak a KK-ra lettek kialakítva). A zónánkénti 5 ötletet, amik a szavazólapra kerülnek, sorsolt részvételi tanács választja ki. Úgy tűnik, nagyon sok ötletet küldenek be (idén 900-at).
Minden zónában legalább a legtöbb szavazatot szerző ötlet kerül megvalósításra. Mivel az ötleteknek nem volt hivatalosan becsült költsége, így a maradékösszegek sorsa kicsit bizonytalan/rugalmas.
Facebookon kettesével posztotom ezeket. Így talán kevésbé jön át, hogy igyekeztem tág szempontok szerint, tehát lazán párosítva bemutatni ezeket a programokat, hogy könnyebb legyen hasonlóságokra, különbségekre felfigyelni (plutarkhoszi inspiráció). Az éppen zajló szavazásokat úgy hirdetem, hogy nincs affiliációm egyik önkormányzattal sem, csak mint szavazásért és részvételiségért lelkesedő magánfél. Viszont számos önkormányzattal felvettem a kapcsolatot és konzultáltam is néhány helyen a témában (még kézzelfoghatóbb eredményekre várni kell, mivel ezek lassú tervezési-fejlődési folyamatok). Most egy ideig még elsősorban budapesti kerületek és nagyobb települések KK programjairól fogok írni ebben a sorozatban, de vannak kistelepülések is, ahol már behozták ezt az innovációt. Ha ott még nincs, ahol élsz, de szeretnéd javasolni, akkor útba tudlak igazítani olyanokhoz, akik ebben tudnak segíteni.
Ha valaki esetleg az említett kerületek KK programjairól tud további infókat, érdekességeket, ezekkel szívesen bővíteném.
A sorozat első két része: