Lábjegyzet a grönlandi választásokhoz
Mennyi a küszöb egy küszöb nélküli választáson?
Majd lesz részletes poszt a D'Hondt módszerről, ez most csak egy rövidebb gondolatsor.
Az idei grönlandi parlamanti választáson 6 párt versengett az összesen 31 mandátumért, egy kivételével mindegyik be is került a parlamentbe. Az eredmény nem különösebben izgalmas a választási rendszer szempontjából. (annyi, hogy D'Hondt módszer az arányosabbnak tartott, pl. Sainte-Laguë és Hare módszerekhez képest a legnagyobb pártnak adott egy mandátumot a 4. helyett)
Mesterséges küszöb nincs a választáson, de a 31 mandátum és a D'Hondt módszer kijelöl egy kb 3%-os természetes küszöböt.
Mit jelentett ez ezen a választáson?
Felütöttem egy régi excelt, amit arra használtam, hogy elmerüljek a különböző arányos (és kevésbé arányos) mandátumelosztási formulák különbségeiben, ami pont 6 pártra működik. Ceteris paribus (ha a többi párt eredménye nem változik), az jött ki, hogy a ennyi százalékot kellett volna szereznie a legkisebb pártnak a bejutáshoz, hogy elérje a természetes küszöböt, azaz egy mandátumot szerezzen:
🔴2,97% a D'Hondt módszerrel
🟠2,21% a Hagenbach-Bischoff / Droop kvótával
🟡1,86% a Hare kvótával
🟢1,64% a Sainte-Laguë módszerrel
De lássuk, hogy 31 mandátum esetén egy mandátumhoz elvileg
🔵3,23%-ot jelent.
Vagyis még a D'Hondt módszer is ennél "könnyebben odaadná" az utolsó mandátumot a legkisebb pártnak.
Ez egyszerűen azért van, mert matematikailag nem követelhetjük meg, hogy minden mandátum mögött legalább 1/31-ede legyen a szavazóknak, még akkor sem, ha nincsen sok párt, akik bőven a küszöb alatt vannak. Akkor ugyanis az jönne ki, hogy mind a 31 mandátum betöltéséhez több, mint a szavazatok 100%-a kellene. Minden arányos formula ami fix mandátumszámot oszt el, valahogy rendezi a maradékokat. Az "utolsó" pár mandátumhoz már nem kell teljesen elérni a logikusnak tűnő kvótát (pl. az 1/31-ed a Hare kvóta, avagy egyszerű kvóta).
Ennek ott van jelentősége, hogy pl. Hollandia választási rendszere sem teljesen arányos: van egy mesterséges küszöb, ami pont a Hare kvóta (150 fős parlamentnél 1/150). A D'Hondt módszer (ami egyébként a nagyobb pártoknak kedvez) természetes küszöbe hiába esik ezalá, ennyi a minimum az első mandátum megszerzéséhez.
Hasonlóan, Magyarországon az Európai Parlament képviselőinek választásakor az 5%-os küszöbnek akkor is lenne szerepe, ha történetesen nem 21, hanem csak 20 EP képviselőt választanának. Az 1/20= 5%, mint mesterséges küszöb ugyanis nagyobb, mint a D'Hondt módszer által állított természetes küszöb, ami 2024-ben kb 4% lett volna.
Hogyan működik ez az emlegetett D'Hondt módszer (és a többi)? Erről majd bővebben írok a Tudásbázisra, különösen látva, hogy Portugáliában is lesz idén parlamenti választás.
És arról is, hogyan működik a nyílt listás szavazás (Grönlandon is ezt használják.)
A grönlandi eredmények érdeklődőknek
Arról, hogy Európa országai milyen választási rendszereket használnak egy áttekintés itt