Moldovában holnap parlamenti választást tartanak.
Mások lehet, hogy írnak a választás tétjeiről és hogy milyen külföldi befolyás lehetősége merül fel, de én maradok a saját területemnél: tudok-e esetleg érdekeset mondani az ottani választási rendszerről?
Egy elég egyszerű, szimpla zárt listás rendszer, D’Hondt módszert használnak a mandátumok elosztására. Ami érdekes, hogy az az elmúlt 20-30 év választásait nézve szinte folyamatos volt a küszöbértékeknek a variálása, úgyhogy most erre az részére fókuszálok a rendszernek.
A 101 fős parlamentbe a bejutási küszöb jelenleg független jelölteknek 2%, pártoknak 5% és pártszövetségeknek 7%. Alapvetően ez a bejutás körüli pártoknál valamennyire a közös lista indítását ösztönzi, ugyanis még az összefogással járó szavazatveszteséget is általában kárpótolja, hogy 10% helyett 5% a bejutás: még a szövetségben a nagyobb félnek is megérheti a közös lista. (de adott esetben persze jobban megéri kijátszani még a “kedvezményes” küszöböt is és helyette egy párt listájára tenni több párt jelöltjét, de erre majd a csehországi választás alkalmára fogok írni)
De nézzük meg ezt a 2%-os küszöböt függetleneknek. Nem minden listás rendszer engedi egyáltalán, hogy függetlenek induljanak, azaz az indulóknak (mégha nem is pártok) általában egy többfős listát azért össze kell állítani. De elvileg semmi akadálya, hogy a listás választás papíron függetleneket is engedjen. Ha enged, akkor viszont eleve matematikailag hátrány függetlenként indulni / függetlenként indítani jelölteket (még akkor is, ha nincs mesterséges küszöb), hiszen egyedül kell megütni meg a természetes küszöböt. Viszont egy független jelölt (lévén definíció szerint nem egy lista), ha a szükségesnél több szavazatot szerez, azok elvesznek: nem lehet belőlük egynél több mandátum. pl. ha Moldovában nem is lenne 2%-os küszöb, az 1,7% már jó eséllyel 2 mandátumra jogosítana, de egy független jelölt nem szerezhet két mandátumot. Így ha nincs, vagy elhanyagolható a küszöb, akkor se érdemes túl sok független jelöltet várni egy országos listás választáson (hacsak nincsen valami furcsa sajátossága az adott hely politikájának).
Ha viszont van egy 5%-os küszöb pártoknak, logikus, hogy nem hagyhatják, hogy a pártok kijátszák azt azzal, hogy csak függetleneket indítanak. Különösen, mert az 1-5%-os pártok egy jó része esélyes, hogy csak egy politikus személye köré épül. De egy 5%-os küszöb egy független jelöltre durva lenne, gyakorlatilag minden bejutó függetlenre (ha egyáltalán lenne ilyen), több, mint 4% elveszett szavazat jutna, hiszen a természetes küszöb (ami kevesebb, mint 1%) fölötti szavazatokért nem járna mandátum. Gondolom ezért találták ki, hogy legyen 2%. Egyértelmű hatékonysági hátrány, de nem abszolút lehetetlenség. A gyakorlatban úgy tűnik sikeresen megakadályozza a függetlenek bejutását (bár páran most is indulnak), akár jónak, akár rossznak tartjuk ezt a sikert.
Ezt figyelembe véve pozitív vagy negatív diszkrimináció ez a megoldás a függetlenekkel szemben? Az olvasóra bízom, de azt nem rejtem a véka alá, hogy szerintem egy szinttel feljebb kellene nézni a dolgot: a küszöb, (ebben a formában) akármilyen gyakori a világban, egy rendkívül buta intézmény, ami nem áll összhangban a hangoztatott céljával. Ha a parlament túlzott fragmentációjának megakadályozása a cél (“kormányozhatóság”), arra nem egy precíz eszköz, semmi érdemi garanciát nem ad a stabil többségre. De ezzel együtt erős beavatkozás a szavazatok egyenlőségébe, ráadásul teljesen indokolatlanul nem enged szavazatokat érvényesülni. Ugyanis a küszöb alatti pártokra leadott szavazatok (ex post) teljesen elvesznek, pedig egy második forduló, rangsorolás stb. garantálhatná, hogy ezeknek a szavazóknak is legyen érdemi beleszólásuk a parlament összetételébe (ha nem is kizárólag a kedvenc pártjuk javára).