Parlamenti választás Ausztráliában
Eredetileg 2025. május elsején jelent meg.
Ausztráliában minimum 3 évente tartanak általános parlamenti választást, amin az egész Képviselőházat és több, mint a fél Szenátust újraválasztják: a szövetségi államok 3 évente választanak 6-6 szenátort, azaz ezeknek a mandátumoknak alapesetben egyszerre csak a felére írnak ki választást, de a szövetségi területek csak 2-2 szenátort választanak, akiket ugyanúgy (alapesetben) 3 évente választanak, mint a Képviselőház tagjait.
A választáson részvétel, a szavazás Ausztráliában kötelező. Ezen felül, mind a képviselőházi, mind a szenátusi választási rendszer rangsorolós szavazólapot igényel, és a Képviselőháznál kötelező minden jelöltet rangsorolni (full preferential voting). A Szenátus esetén megengedőbbek a szabályok, de ha egy szavazó nem rangsorol elég jelöltet, itt is érvénytelen lehet a szavazata (itt érdemes megint jelezni, hogy egy-egy szenátusi választáson 6 győztes is lehet egy államban, a minimum is ehhez illeszkedik).
A Képviselőházat azonnali többfordulós szavazással választják, kizárólag egymandátumos kerületekben. Ez az alapvetően “többségi” (győztes mindent visz) rendszer azt is jelenti, hogy viszonylag stabil kétpártrendszer, vagy legalábbis két tömb rendszer működik, de a kisebb pártoknak is van esélyük mandátumhoz jutni. A kétpártrendszer és a választási rendszer miatt a közvéleménykutatások általában a pártpreferencia mellett rákérdeznek a két párt közötti preferenciákra is, hiszen legtöbb körzetben a kisebb pártok jelöltjeinek kiesésével ez lesz a döntő. Ez az úgynevezett “two-party preferred vote”. Jelenleg ebben a Labor vezet, bár csak párt(szövetségek) terén a Liberal/National koalíció van egy kicsit előrébb átlagosan.
A Szentátus esetén egyetlen átvihető szavazat rendszerében (STV - single transferable vote), azaz tiszta, többmandátumos egyéni kerületeket használó arányos módszerrel tartják a választásokat. A Szenátus ezért sokszínűbb képviseletet nyújt, pl. a zöldek sokkal nagyobb számban vannak jelen és több más kisebb párt is képviselteti magát, akik a Képviselőházban nem, pedig a Szenátus csak 76 fős, a Képviselőház pedig 151. Bár előbb-utóbb valószínűleg szentelek neki egy posztot, ínyenceknek ajánlom megnézni, hogy milyen változások voltak 2016 környékén a választási rendszerben, ugyanis azóta már nem lehet egyszerűsítve csak egy "pártlistára" szavazni (group voting ticket), hanem muszáj vagy önállóan több jelöltet rangsorolni ("below the line") vagy legalább több pártot rangsorolni ("above the line").