Plurális szavazás a magyaroknak
Nemzetiségi képviselő-választás (már nem) Borda-módszerrel Szlovéniában
Melyik az az ország, ahol “dupla” szavazata van a magyar kisebbségnek? Benne van a címben, úgyhogy nem meglepő, hogy Szlovéniáról van szó.
A plurális szavazás (amely nem összekeverendő más hasonló kifejezésekkel, pl. plurality=relatív többség), azt jelenti, hogy egyeseknek több szavazata van, mint másoknak, vagy, hogy látszólag ugyanannyi szavazata is van mindenkinek, de néhányaké többet ér (súlyozott). Mind a kettő esetet meg kell különböztetni attól, amikor “természetes módon”, csak a(z elvileg neutrális) választási rendszerből következően van kisebb-nagyobb egyenlőtlenség a szavazatok (effektív) értékében. Plurális szavazásról elsősorban csak akkor beszélünk, ha valakiknek előre meghatározottan, alanyi jogon több szavazata vagy szavazóereje van, mint másoknak. Ez alapvetően szembemegy az egyenlőség elvével (“a választójog általános és egyenlő, a szavazás titkos és közvetlen” - bizonyos kivételekkel ez a 4 alapelv a modern demokráciákban általánosan elfogadott). A szlovén rendszerben a plurális szavazás egy az egyenlőség alóli olyan szűk körben használható kivételen alapszik, amit Velencei Bizottság is elismer. A legitim cél, ami ebben az esetben a kivételt alátámasztja, és a plurális szavazást megengedi, a nemzetiségi képviselet biztosítása.
Szlovéniában két nemzetiség jogosult külön parlamenti képviselőre: az olasz és a magyar. A nemzetiségi szavazók, a magyarországi megoldással ellentétben nem veszítik el a lehetőséget, hogy a rendes pártlistákra, jelöltekre is szavazzanak, hanem a többi szavazóhoz képest egy plusz szavazólapot kapnak, amin az 1-1 nemzetiségi képviselő személyéről szavaznak.
A szavazáshoz egészen a közelmúltig az ún. Borda-féle pozíciós módszert használták (a 2022-es választáson már nem, de előtte 1992 óta végig), ez azt jelenti, hogy a szavazók rangsorolhatják a jelölteket, majd minden rangsort egy pontszámként értelmeznek, a következő módon: Egy szavazólapon akit a szavazó elsőnek jelölt, annak a jelölt javára n pontot könyvelnek el (ahol n a jelöltek száma), akit másodiknak, ott n-1 pontot stb. Így 5 jelölt esetén akit a szavazó elsőnek jelölt, annak 5 pontot ad, akit másodiknak, annak 4-et, és akit ötödiknek annak 1-et. (Ez matematikailag ugyanaz, mintha 5 jelölt esetén 4-től 0-ig, vagy 2-től -2-ig mennének a pontok.) A rangsorolás nem volt kötelező, és ha valaki nem rangsorolt minden jelöltet, azt úgy vették, mintha több jelöltet rakott volna utolsó helyre holtversenyben. Egészen pontosan úgy, hogy ha pl. a szavazó 5 jelölt esetén csak az első kettő preferenciáját rangsorolta, akkor az utolsó három (nem rangsorolt) jelöltre 1-1 pontot könyveltek el. A szokásos formális Borda-szabályoktól ez kicsit eltér (ott a példában 2-2 pontot kapna az utolsó 3 jelölt, mert ez a 3-5. helyért járó pontok átlaga), de ez inkább pozitív, tekintve, hogy a taktikai szavazásnak és manipulációnak egy kifejezetten problémás formáját kiiktatja, és talán a szavazók számára is intuitívabb, ami jót tehet a rendszerbe vetett bizalomnak.
A Borda szavazást végül állítólag kifejezetten a magyar (és olasz?) nemzetiségi képviselők kérésére törölték el, érdemes lenne többet megtudni arról, hogy ők miért ellenezték. Az biztos, hogy nem minden választáson volt annyi jelölt, hogy a módszernek jelentősége legyen, és az is, hogy nem minden szavazó használta ki a lehetőséget (kb. a magyar nemzetiségi szavazók 40%-a jelölt meg második preferenciát). A Borda-féle szavazás minden hátránya ellenére a kompromisszumos jelölteknek kedvez, ami különösen fontos az egy győzteses választások esetén, pláne, hogy nem példátlan, hogy a nemzetiségi képviselők adják a mérleg nyelvét a szlovén parlamentben. Azon túl, hogy mindig van egyfajta érdekkonfliktus abban, ha a rendszer által megválasztott képviselőknek van beleszólása a rendszer alakításába, felmerül az is, hogy miért kellett a rangsorolós szavazást is eltörölni, a Borda-féle pontozással együtt. Könnyen lehetett volna a rendszert azonnali többfordulóssá, vagy Condorcet-vé alakítani, de úgy tűnik a képviselők kifejezetten az X-es relatív többségi szavazást szerették volna, így ma már ez utóbbival választják őket. Jelenleg egy olyan ország van, ahol a Borda-féle rendszer módosított formáját használják, viszont ott az összes parlamenti mandátumra, erről majd egy másik alkalommal írok (hint: a képen szerepel).